LESZEL A FELESÉGEM? <3
- EZ KÉRDÉS VOLT? MÉG SZÉP hogy IGEEEEEEN
Megcsókoltuk egymást és egymás nyakába borultunk.
Az est további részében nagyon jól éreztem magam.
Hamar haza értünk. Shon nagyon aranyos volt. A házba úgy vitt be.
Este elvoltunk nagyon. Annyira emlékszem, hogy Shon elmondta, hogy már kéne dolgoznunk a gyerek „csináláson”. Nagyot nevettem.
MÁSNAP
Szombat reggel 5 óra van, de én már fenn voltam. Valami finom reggelit csináltam Shonnak.
Ahogy befejeztem felmentem a szobába és leültem a géphez állást keresni.
Két órán keresztül néztem, de nem találtam semmi jót.
Na, reggel 7 óra. Remek, a lényeg hogy van reggeli, de nem találtam állást. Azt hiszem, elmegyek a városba. Gondoltam magamba. Egyelőre csak gondolkodtam. Írtam egy levelet hogy ne aggódjon csak városba mentem vásárolni. Amint beértem bementem a legelső boltba. Sok mindent vettem. Beálltam a pénztárhoz, fizettem és kimentem bepakolni a kocsiba. Ahogy nézte a blokkot elcsodálkoztam, nem is drága. Elmentem még ruhát is vásárolni.
Ahogy befejeztem a mai napra szőtt terveim, haza mentem.
Otthon felpróbáltam. Egy ideig csak bámultam magam a tükörbe, de nem tudtam eldönteni hogy híztam vagy nem.
- Gyönyörű vagy. – szólalt meg hirtelen Shon.
Nagyot ugrottam, azt hittem még alszik.
- Köszi. Jó reggelt, hogy aludtál?
- Jobban, mint te. – mondta kárörvendően.
- Nem vicces, alig bírtam aludni. Na de nem lényeg. Csináltam reggelit gyere le enni.
- Oké.
Gyorsan megreggeliztünk. Shon nak el kellet mennie, dolgozni, így nem sokat volt otthon. De addig is elfoglalom magam. Jessika eljött hozzánk. Jobb bőrben volt és kiderült, hogy van barátja, méghozzá magyar. Nem lepődtem meg. Sőt örültem. Beszélgettünk egy darabig. Megint mondta, hogy mehetnénk randira. Igent mondtam, el fogunk menni.
Megmutattam neki a gyűrűmet. Nagyon örült.
- Leszel a koszorús lány? Léci, de csak akkor ha lesz esküvő.
- Igen, örülnék neki.
- Na de nekem mennem kell, tanulnom kell még magyarul: D
- Segíthetek abba, hiszen félig magyar vagyok.
- Van tanárom, de köszi azért.
- Ki?
- A barátom. Amúgy Márk- nak hívják.
- Rendben, akkor majd találkozunk, szia. J
- Szia J
Elmentem sétálni, kimentem a tisztásra. A séta közben vagy csendben voltam vagy zenét hallgattam.
Hirtelen felugrottam, mert csörgött a telom. Shon volt.
- Igen?
- Szia baba hol vagy?
- A tisztáson, otthon vagy már?
- Igen siess haza.
- Rendben édes fél óra és otthon vagyok.
Kinyomtam a telefont. Siettem nem tudtam mi a baja. De már értettem.
Mikor hazaértem Jessika, Shon és a Márk nevezetű ült a konyha asztalnál. Jessika épp Shonnal veszekedett, angolul.
- Min veszekedtek?
- Már semmin, jó hogy itt vagy.
- Indulhatunk?
- Igen, de még felöltözök. Várjatok.
Majdnem másfél óra múlva készen voltam.
Bemutatkoztam Márknak. . Meglepődött, hogy magyarul beszéltem. Mondtam neki, hogy én is magyarországi vagyok. Mindenesetre elértünk az étterembe. Gyönyörű volt, jól szórakoztunk.
Valami zöld valamivel leettem magam.
Amint hazaértünk nagy nehezen kivakartam a zöld valamit a pólomból, elégedetten távoztam fürdő szobából be a szobába ahol Shon már várt.
Szép májusi éjszaka volt,
Illatos volt kis szobád,
A vázában orgona volt,
S beszívtam az illatát.
/Fáraó/
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése