A gyilkosság és sok más

Amint hazaértünk nagy nehezen kivakartam a zöld valamit a pólómból, elégedetten távoztam fürdő szobából be a szobába ahol Shon már várt.

MÁSNAP


Hosszas kutakodás után visszatértem a szekrényemből egy farmernadrággal és egy I LOVE YOU feliratú pólóval. Még mindig morcosan besétáltam a fürdőszobába hogy lefürödjek. Fürdés után kibontottam a kontyomat és megfésülködtem. ( Hát igen kontyba aludtam el)

Néztem magam a tükörbe, nem tetszettem magamnak.

-          Mi baj van velem? - kiabáltam el magam.

-          A hajad. – állapította meg Shon.

-          Talán elmehetnénk valahová, úgyis szombat van.

-          Én elmegyek apához. Te menny a te szüleidhez, rendben?

-          Oh, veled akartam lenni, de jó így már rég láttam őket.

-          Mikor indulunk?

-          Én úgy 1 óra múlva indulok. Te?

-          Induljunk együtt.

-          Oké. J

Egy elégedett mosollyal lementem reggelit csinálni. A szokásos volt. Müzli tej vagy kávé.

Egy óra múlva már a kocsiba ültem. Külön autóval voltunk, hiszen teljesen máshol laktak.

-          Hát te? - kérdezte apa.

-          Jöttem hozzád látogatóba.

-          Minden rendben van itt nálad?

-          Persze, most végeztem úgy 1 órája. Gyerünk befelé.

Elvoltunk nagyon. Úgy 4 óra felé elmentem. Felhívtam Shont. Ő már otthon volt. Sok idő telt el.

Este volt nagyon álmosak voltunk. Hajnali 2 óra volt mikor csengettek.

. Nem tudtam elképzelni ki lehetett az. Kikászálódtam az ágyból és lementem megnézni hogy ki az.

Egy csaj ált az ajtóba. Alig ismertem meg. Shon tesója volt. A nevét nem tudtam.

-          Helló, Katy vagyok. Shon húga. – mutatkozott be.

-          Helló én meg Emily, Shon menyasszonya. - Nagyon jó volt ezt mondani.

-          Shonnal szeretnék beszélni. Fontos lenne.

-          Alszik, de gyere be, felébresztem.

-          Rendben.

Felmentem. Nem ment olyan könnyen, de felébresztettem.

-          Mi a baj?

-          A húgod van itt, Katy.

-          Mit akar?

-          Nem tudom, de azt mondta fontos.

-          Ó, a francba. – mondta halkan

Lementünk.

-          Szia, beszélnünk kell.

-          Halgatlak.

-          Ma mikor haza mentem, szörnyű látvány fogadott. – mondta és elsírta magát.

-          Anya, anya késsel a hátába feküdt a padlón. Apa, apa meg nem tudom hol van. A többiek meg nem értek haza.

-          MI???! – vörösödött el mind a kettőnk arca a sírástól.

-          Gondolom betörtek. A rendőröket hívtam meg a mentősöket is. Szerintem ot vannak mert a többiek már haza értek.

-          Mennyünk mi is. Emily lécci, gyere. – mondta Shon kécségbeejtő hangon.

-          Rendben. – hüppögtem.

Elindultunk. Próbáltam Shont nyugtatni. A rendőrök nem mondtak semmi jót. Találtak egy levelet. Az ált benne hogy ha nem fizetünk akkor megölik Josht ( Shon apját).

Nagyon cifra betükkel lett irva.

               KÉREM A PÉNZT, KÜLÖNBEN MEGHAL.

Két hónap múlva.

Rose temetése meg volt. Már egy héttel a gyilkosság után.

Shon még nem heverte ki. Apukáját sikerült megmenteni. A gyilkost elfogták. A városba élt a férfi. Párszor láttam, de nem törődtem vele.

Öt hónap múlva.

-          Ne, aú az fájt. Lassabbban. Ne ilyen erősen. – kiáltottam fel.

-          …….. Jó, jó nyugi van. – közbe a nyakamat harabdálta.

-          Szeretlek, nem lesz gond.

Shon egyre beljebb ment. Nem tudtam megálni sikitanom kellet.

Elmosolyosott. Nem mondott semmit csak csinálta tovább. Csókolgatta gyengéden a nyakam, a hasam…………….

A JELENET UTÁN.

Elmentünk fürdeni. Sohnnak nem volt elég. Mikor tusoltunk akkor is volt egy „menet”.

Na de a lényeg az hogy nem birtam tovább. Beattam a derekam.

Ez után már télleg letusoltunk és elmentünk aludni.

Hamar elnyomott az álom. Shon karja a derekamon és úgy aludtunk el.

Másnap reggel későn keltünk fel.

Nagyon megilyedtem mikor Shon megszólalt.

-          Mikor lesz az esküvő?,

-          Mikor szeretnéd? – kérdeztem miközben odabujtam hozzá.

-          Jövő hónap?

-          Csodás. Az ugy jo.

-          Akkor neki is álunk?

-          Igen, de elöbb együnk.

Felöltözve mentünk le. Gyorsan összedobtam valami reggelit és ettünk.

Kaja után bementünk a városba. Shon intézte a papot és meg a meghívókat.

A kocsiba megbeszéltük hány ember lesz meghívva. Majdnem 100.