Az előző rész tartalmából!
- Takarítottam, főztem, gyere enni. Éhes vagy?
- Mint a farkas. :D
Bementünk, előbb elmentünk enni, mert igazából én is éhes voltam nem csak Shon.
Beszélgettünk, elmondta mit érez irántam. Nagyon aranyos volt. Hallgattam egy darabig, mindent kiadott a szívéből. Elmondta, hogy nyáron mikor megérkeztem akkor meglátott és belém szeretett.
…..
Felmentünk a szobámba. Shon újra magához húzott és végre már másodszorra megcsókolt. Hosszan, szenvedélyesen.
10)
Shon csak csókolt, nem hagyta abba, nem bántam, de sajnos tüsszentenem kellett.
Elnevettük magunkat. Elkezdtük nézni a Pót Terápia című filmet. Mindkettőnknek az egyik kedvenc filmje volt. Igaz Shon kicsit elaludt a film végére, de nem baj. Hagytam aludni, olyan aranyos volt. Lementem apához, mert közbe megérkezett. Elmeséltem neki mindent, hogy itt van Shon meg hasonlókat. Örült neki hogy végre találtam valakit. De annak nem hogy csak egy hét telt el.
- És most hol van? –kérdezte apa.
- Fenn alszik, elaludt a filmen. - mosolyogtam el.
- Gondolgattam és írok anyának.
- Te döntésed, te jöttél el.
- Akkor írok majd, mi legyen a vacsora? De jó volt az ebéd?- kérdeztem.
- Nagyon finom volt, máskor is csinálhatsz ilyet. –válaszolta.
Mosolyogtam csak, mit mondjak, tudok főzni ez nem kérdés. Felmentem megnézni hogy Shon alszik e még, épp akkor kelt fel.
- Jó „reggelt”, jó volt a film? – kérdeztem tőle vidáman.
- Ameddig láttam jó volt. - ásította el magát.
Néztem egy darabig ki az ablakon, de meguntam és odaültem Shon mellé.
- Akkor most mi járunk?- csusszant ki a számon a kérdés.
Mosolygott, de nem válaszolt rögtön.
- Ha akarod, mert én igen. - válaszolt.
- Hát, nem is tudom.- válaszoltam vidáman.
- Igen én is akarom- még mindig vidáman válaszoltam.
A vállára hajtottam a fejem és csendbe maradtam.
Hirtelen megszólalt a telefonom, még mindig a kedvenc zeném volt a csengőhangom.
Nagyon meglepődtem, mert Jessika hívott. Most nem akartam felvenni, de ki se nyomni, inkább hagytam had csörögjön.
- Jaj holnapra meg kell csinálnom az angolt. - nyöszörögtem.
Nem akartam megcsinálni, igazából azt nem akartam, hogy Shon elmenjen, de elment, hogy tudjak tanulni.
- Na, akkor én megyek is mert nekem is kell tanulni. - mondta.
- ÓÓÓ- mondtam szomorúan.
Máris elmegy. Kikísértem az autóig és egy cuppanós csókot nyomott a számra.
- Holnap látlak. - mondta és még egyszer megcsókolt.
- Naná hogy látsz, jövök suliba. - vigyorogtam és átkaroltam a nyakát és most megcsókoltam. Ma annyiszor csókolt meg nem is tudtam már számolni.
Mikor bementem felrohantam a szobámba és elkezdem angolozni. Úgy körülbelül egy óra alatt megcsináltam. Anyának is írtam egy üzenetet facebookon.
Szia, Anya!
Amióta itt vagyok nem volt alkalmam írni meg felhívni se téged.
Nagyon hiányzol, egyszer meglátogathatnál, Apával nagyon jó lenni.
Az első hetem nagyon jó volt, sőt szuper. Megismerkedtem sok mindenkivel, barátokat is szereztem, meg van egy srác, Shon- nak hívják. Hogy is fogalmazzak, szerelem volt első látásra. Ma volt nálam én meg tegnap nála, szimpatikus családja van. Én is bemutattam Apának, egyszer, ha eljössz, szívesen bemutatom neked is.
Remélem, válaszolsz erre a levélre.
Addig is vigyázz magadra.
Szeretlek.
Nem volt olyan nehéz írni, de akkor is.
Bekapcsoltam valami Magyar zenét, mert hiányzott az otthonom.
Keresgéltem youtube-on és erre a számra bukkantam.
Rendet raktam közbe. Apát teljesen el is felejtettem. Kellet volna vacsorát csinálnom.
Gyorsan lerohantam.
- Apa! - kiabáltam el magam
- Mi a baj?- rohant ki a nappaliból.
- Ettél már?- kérdeztem.
- Nem, nem voltam éhes. - válaszolta
- Hu, akkor jó, teljesen elfelejtettelek. Ne haragudj. –mondtam bűnbánóan.
- Csinálok kaját.
- Semmi baj, csinálhatsz, mer, már kezdek éhes lenni. –vigyorgott rám.
Berobogtam a konyhába, elővettem a serpenyőt, tojást, szalonnát, hagymát és gombát. Most egyszerű kaját csináltam. Nem volt ellenére, mikor készen lett, tálaltam és jóízűen megettük.
El akartam mosogatni, de Apa nem hagyta, felküldött fürödni és pihenni. Mintha csak a parancsnokom lett volna, de örültem is neki nagyon fáradt voltam. Hamar el is aludtam. Shonrol álmodtam. Jó kis álom volt. Tengerparton voltunk, mindenki minket nézett, igazából a csajok Shont, de nem érdekelt. Csak egy álom volt a tengerpart.
Hirtelen reggel lett. Gyorsan kipattantam az ágyból, elmentem fürdeni, felöltözni. Lerobogtam reggelizni, apa már elment dolgozni. Megreggeliztem. Müzlit ettem tejjel. Ezután visszafutottam fogat mosni. Éppen végeztem már száguldoztam le a lépcsőn, hogy indulok mikor dudáltak kinn. Shon volt az eljött elém. Bezártam az ajtót, kulcsot bedobtam az ereszcsatornába és már mentem is. Kinyitotta nekem az ajtót a kocsin. Megcsókoltuk egymást és indultunk is, mert már késésbe voltunk.
Ezt hallgattuk az úton.
Shon egyik keze a kormányon a másik meg a lábamon volt.
Mikor megérkeztünk a suliba zsúfolásig tele voltak a parkolók. Találunk egyet. Kiszálltunk a kocsiból, kézen fogva egymáshoz bújva, mindenki minket nézett. Többen mutogattak mintha leprások lennénk. És ekkor elém rohant Jessika.
- Sziasztok!- mondta meglepődve.
- Emily hívtalak tegnap miét nem vetted fel? - vont kérdőre
- Hát más dolgom volt, és amikor észrevettem már letetted. - hazudtam.
- Jó semmi baj, angol lesz?- kérdezte
- Igen.
- Akkor jó majd ott találkozunk.- mondta. És elrohant.
Shonnal összenéztünk, de nem törődtünk senkivel és semmivel.
Bementünk az épületbe. Angol teremnél elbúcsúztunk, ő megcsókolt én visszacsókoltam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése