Nélküle

Amikor hazaértem ledobtam a cuccaimat és elmentem fürdeni.
Amikor kész voltam húztam agamra valami kényelems ithonit és bementem a szobámba és bekapcsoltam a gépemet.
Az első dolgom az volt hogy felmenjek facebookra. A telefonom is a kezembe került és egy csomónem fogadott hívásom volt Harrytöl. Nem hívtam fel mert minek hívjam, azért jöttem Magyarországra hogy elfelejcsem mindegyikőjüket, ezt nehezen de megpróbálom. Tesóm meg barátnője ma nem jöttek haza sőt 1 hónapig távol lesznek mert nyaralni mennek, engem is vittek volna de én a munkámra hivatkozva nem mentem el. A gondolataimba merülve nem vettem észre hogy irtak facebookon.
Az a srác volt a munkahelyemről.

-Szia Cica, ma este mit csinálsz?
- Szia, nem vagyok a cicád nem is ismerjük egymást hagyál békén könyörgöm.
- Ne haragudj hogy igy viselkedek bocsi. Tudom ugyse fogsz eljönni mert van barátod de eljönnél ma velem vacsorázni?
- Vacsorázni? Miért ne? Naná mikor és hol?
- Kilenckor? Érted emgyek, hol laksz?
- Szentlőrinc Erzsébet utca 21.
- Jó, kilencre ott leszekérted.
- Jó, na de én megyek szia :)
- Szia

Mivel már fél 8 volt elkezdtem készülődni.
Addig turkáltam a ruháim közt amig nem találtam egy nadrágot egy csudaszép felsőt. Hozzá kotortam egy magassarkút és az ékszereket.
Hamar kész vltam amíg nem jött adig olvastam, nem csak azért mert Harryröl írnak benne hanem azért is mert a legjobb barátnőm irta. Ez is egy kitalált történet volt de nagyon jó.
http://strongemilyblog.blogspot.hu/2014/06/47-fejezet-oke-oke.html
Elolvastam mind a 47 fejezetet épp akkor fejeztem be mikor csöngettek. Lecsuktam a gépet felöltöztem és kimentem. Bence egy nagy de nagyon nagy virágcsokor mögül nézett ki. Piros rózsa volt ésszivecse alakba volt kirakva, nagyon cuki volt elnézve attol hogy szinte nem is ismertük egymást.
¤Szia.- köszönt és egy puszit nyomott az arcomra. ¤Ezt neked hoztam.- mondta és átadta a csokrot.
¤ Hú, hát ez gyönyörű, köszönöm.
¤ Indulhatunk?
¤ Igen csak beviszem vár egy kicsit.
Gyorsan berohantam és leraktam a szobámba. Egy darabig csak álltam és néztem, aztán eszembe jutott hogy Bence kint vár az ajtóban.
Lerohantam és kimentem.
¤ Na  itt is vagyok, bocsi hogy megvárattalak.
¤ Semmi baj, de gyere mert indulnunk kell.
Beszáltunk a kocsijába és elindultunk. Pécsre mentünk de nem tudom hova mert még uj vagyok ugyhogy Pécsen a munkahelyemen kívül meg az ÁRKÁDON kívül semmit nem ismertem.
Na szóval, valamilyen étteremben ültünk és beszélgettünk. Rendesen beutatkozott. Horváth Bence neve, 23 éves és Pécsen él.
Én is elmondtam neki mindent. Nagyon jól éreztem magam vele.
¤ Tudom hogy hogy korai de ma nem akarsz nállam aludni?
¤ Hát, nem is tudom, ma jol éreztem magam veled ugyhogy de feljöhetek.