Megdöbbentem mikor kijelentette.
¤ Most mégis mi bajod van? - fakadt ki belőlem
¤ Az hogy mikor annak idején szakítottál Niall al és összejöttünk te akkor is őt szeretted nem engem, és most hogy visszajött még több okom lesz hogy elmenjek jó messzire.
¤ Nem mész el te sehova, nem tudod elviselni hogy nem mindenki szeret.
¤MI?- kiabálta
¤ Jól hallottad, itt maradsz ahol vagy nem mész sehova.
Kicsit megrémültem mikor elindult felém felemelt kezekkel mintha meg akart volna ütni de nem.
¤ Akkor is el kell mennem egy kis időre, sajnálom.- jelentette ki.
¤ És mégis hová mennél?
¤ Nem tudom, el jó messze.
¤ Gyertek be beszélnünk kell.- dugta ki a fejét Liam az ablakon.
Nem néztünk rá de elindultunk befelé, jó messze Nialltöl és Harrytől ültem le.
¤ Figyelj Em. kezdte a magyarázkodást Liam.
¤ NEM! NEM FIGYELEK! MÉGIS KINEK A TEMETÉSÉN VOLTAM HA NEM NIALLÉN???- kiabáltam könnyes szemekkel.
Síri csend senki nem mond semmit. Több percen keresztül csak néztek és Zayn szólalt meg.
¤Gemma temetésén, azér mondtuk Nialt mert eltűnt nem tudtunk mást kitalálni. Megértjük ha ez miatt nem akarsz többet látni minket de nem akartunk rosszat.- szólalt meg Louis.
Percekig döbbenten álltam a hátam nekitámasztva a falnak, meg se tudtam szólalni de végül is kiböktem.
¤ És miért nem?? Miért nem tudhattam? Évekig nem hallok felőletek semmit, letámad egy Harrynek öltözött elmebeteg, meg akar ölni nem tudom minek beleütközöm Liambe és ujra itt kötök ki! Mondjátok mégis miééér?
¤ Nem tudjuk ki az aki meg akar ölni de én egyet tudok, sajnálok mindent és még mindig szeretlek de nagyon.- suttogta Niall.
Ekkor nem bírtam tovább kirohantam a házból, pont az ál Harry karjaiba futottam.
¤ Szia cica rég láttalak.- mondta és leütött.
Következő emlékem már az hogy egy kórházba fekszem.
Egy nővér jött be a szobába hogy elvigyen a vizsgálatokra. Kiderül hogy már 3 hónapot benn vagyok a kórházba mégis 2 hete ébredtem fel. Épp a szobám felé kísért az ápoló mikor megláttam Niallt.
¤Szia, beszélhetnénk?- kérdezte csendben.
Nézett rám kérdőn az ápoló.
¤ Persze, igen.
Hírtelen felállni a székből nem volt könnyű, és nem is volt jó ötlet. A térdem megbicsaklott és elöre estem. Szerencsére Niall elkapott.
¤ Köszönöm.- mondtam csendben miközben segített bemenni a szobába.
Leültem az ágy szélére és csak néztem magam elé és Niallt láttam ahogy próbálja keresni a szavakat hogy hogy is kezdje el a magyarázkodást.
¤ Hol is kezdjem? - kezdte csendben
¤ Talán az elején?
¤ Jó, mikor elmentél Harryvel és nem abba az időbe jöttetek haza amit mondtatok elmentem otthonról, nem bátram nélküled ott lenni, a fiúknak azt mondtam mondják azt neked hogy meghaltam. Nem az én temetésemen voltatok hanem Gemmáén, a fiúk ezt tudták, a temetés messziről figyeltem, megkönnyebbültem mikor kijelentetted utána hogy haza mész Magyar országra. Pár hónapra rá azaz 4 hónapja hogy visszajöttél, nem tudtam elképzelni miért de megrémültem és visszamentem a fiúkhoz, és akkor Liammal beállítasz és azt mondod hogy meg akarnak ölni. Nagy kő esett le a szívemről mikor megláttál és én is megláttalak nem akartam nagyobb balhét így jobbnak láttam elmondani ott de nem hallgattál meg kirohantál Harry után. A többit meg már te is tudod.
Kikerekedett szemekell néztem azt az embert akibe beleszerettem és még mindig szeretem hogy hogy volt képes mindezt megcsinálni?
¤ És tudom hogy haragszol rám és megértem ha soha többé nem akarnál látni de én még szeretlek.
¤ Egy dolgot nem értek, azért mer Harryvel voltam nem azt jelentette hogy teljesen elfelejtettelek, igen Niall még én is szeretlek jobban mint gondolnád, de mire volt jó ez az egész?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése